Nyomd, bébi, nyomd! (2017) filmkritika

Nyáron akartam még megnézni ezt a filmet a moziban, az előzetes alapján a Collateral-ra asszociáltam a sofőrös meló és Jamie Foxx szereplése miatt, de miután most láttam, ezt a szintet még csak nem is súrolja.

Történet

A főszereplőnk ( Baby, a sofőr ) egy fiatal 18 év körüli srác, akinek kiskorában volt egy autóbalesete, amiben elvesztette mindkét szülőjét. A tragédiában a hallása károsodott, nem lett süket, de sípoló hangokat hall folyamatosan, ami ellensúlyozására állandóan zenét hallgat. A film részleteiben nem nyúlt vissza a múltjához, így a személyes indíttatásokat is nehezebb megérteni, hogy miért kezdett el autókat lopkodni, ami során olyan bandavezértől lopott el dolgokat, akitől nem szabadott volna.

Ezek után nem hagytak neki választást, vagy ledolgozza azt az összeget bankrabló sofőrként, amit ellopott a főnökétől, vagy lemészárolják őt és nevelőapját. Baby nagyon jól tudta és tette a dolgát, mindaddig, amíg meg nem ismert egy lányt ( Debora ) egy étteremben. Deborának sem voltak már szülei, így megvolt a közös pontjuk.

Elhatározzák ketten, hogy maguk mögött hagynak mindent és útnak indulnak a nagyvilágban. Nem is lenne ezzel nagy probléma, mert Baby ledolgozta amit kellett, és azt gondolta, hogy ezek után már szabad, de tévedett. A főnöke újabb munkával bízza meg, amiben már teljes részesedést kapna. Kiszállásra nincs lehetősége, most már Deborával is végezne, ha nemet mondana a munkára.

Végkifejlet

Baby a kiszállás reményében összekuszálja a szálakat, és megöli a bankrabló társait, hogy elmenekülhessen Deborával. A tervük az volt, hogy autóba szállnak és zenét hallgatva tervtelenül elindulnak. A főnökét kéri, hogy adja vissza azt a kazettáját, amin az énekesnő anyja hallható. Eleinte elutasító vele szemben, de végül megsajnálja őket és elegendő pénzt ad nekik az újrakezdéshez. A határon elkapják őket, és 5 év börtönbüntetésre ítélik Baby-t. Szabadulása után Deborával végül elindulnak arra a bizonyos útra.

Értékelés: 5/10

A film kezdetétől kezdve olyan érzésem volt, mintha valami musicalt néznék azzal a sok betétdallal, miközben iPod reklámot vennének fel a főszereplővel, aki ugrándozva megy végig az utcai díszleten egy kamera snittben. Nehezen tudtam elhinni ezt a történetet. Debora naívitása még rá is tett egy lapáttal, aki elmegy egy kőrözött bűnözővel, akit alig ismer. Debora élete korántsem tűnt tragédiának, épp ellenkezőleg, kedves és boldog fiatal benyomását keltette. A lány meg is ússza a dolgot, pedig bűntárs segéd volt, de mintha ezt a készítők el is felejtették volna.